A Daniel címer

  • Font size: Larger Smaller

A Daniel család jelképe évszázadok óta egy nyílvesszővel átlőtt nyakú hattyú 

cimer1.jpg

 

Daniel Gábor így ír róla:  „...czímerünk, egy hattyú nyakán átlőtt nyíllal, ezt feltaláljuk ezerhatszáz elejétől, a Bethlen Gábor fejedelem korától kezdve leveleinken, épületeinken stb. I. Daniel Mihály Bethlen Gábornak kedves embere lévén, neki megengedte ezen czímer használatát vagy ha szabad azt mondanom, megosztotta vele az ő saját czímerét, mennyiben az ő czímere két hattyú, melyeknek nyakuk egy nyíllal van átlőve.” Erről az „adományról” azonban nincs semmiféle írásos bizonyték, ennek ellenére nem lehetetlen hogy az említett Daniel Mihályazt valószinűleg a Bethlen engedélyével kezdette használni”.  

 

 

 

 

 

család jelmondata, DEUS PROVIDEBIT, (jelentése Isten gondoskodik) a legrégibb öröklött és soha nem változtatott, s királyi szentesítést is nyert családi jelmondat Erdélyben.

    

A Daniel címer az évszázadok során több alkalommal lett elismerve és kibővítve:
  • Először VI. Károly osztrák császár és magyar király által, midőn 1737. decz. 5-én II. Daniel Istvánnak a báróságot adományozza …” (Daniel G.)
  • másodszor “… Mária Terézia által, ki II. Daniel Lőrinczet szintén bárósággal jutalmazza (Daniel G.)
  • harmadszor Ferenc József király adományozta újonnan az ősi címert, amikor 1912-ben bárói rangra emelte Daniel Gábort

 

Címeres emlékek nagy számban maradtak fenn. Legtöbbjük kőfaragvány, a család vargyasi kastélyán és az olaszteleki udvarházon, de találunk Daniel címert írásos dokumentumokon, a székelyszáldobosi református parókián örzött színes selyem halotti kártán (1788) vagy az olaszteleki református templomban levő fedeles pad háttámláján mely a Daniel család számára készült. Keöpeczi Sebestyén József 1927-ben közölt rajzai révén tudomásunk van olyan késő reneszánsz címerfaragványokról is amelyek ma már nem léteznek.

 

cimer5.jpg

 

 

 

cimer2.jpg

 

 

 

 

 

vörös andezitből faragott olaszteleki ajtókeret a legelső egészében fennmaradt címeres emlék. A szemöldökén lévő címerpajzsban jelenik meg a nagyon stilizált, hármas halmon álló, nyílvesszővel balról átlőtt nyakú hattyú, az 1649-es évszámmal és az I és D iniciálékkal. A faragvány Daniel János 1649 táján bekövetkező építkezéseiről emlékezik meg, melyek a hátsó épületet („kicsi” vagy „Bethlen kastély”) érintették, ugyanis a keret valószínűleg késöbb került az elülső udvarházra.

 

 

 

 

 

Az egyik legértékesebb címeres kőfaragvány szintén Olaszteleken található, éspedig az udvarház út felőli homlokzatán, két emeleti ablak között. Ennek elkészülte Daniel János fiának, Mihálynak (a családban e névvel a második) építő tevékenységéhez köthető.

cimer3.jpg
 
 
 
 
A címermű két oldalán növényi ornamentikával díszített, felfelé karcsúsodó oszlop látható, ezekre felül egy rozettával ékesített timpanon támaszkodik. Az oszlopok és a timpanon által meghatározott fülkébe illeszkedik az ovális olaszkoszorúba foglalt címer. A kartusszerű pajzs alját egy dombocska tölti ki, melyen a nyakán balfelőlről átnyilazott hattyú áll, lábai két oldalán a H és I betűk, melyek Haller Juditnak, Daniel Mihály feleségének nevét jelölik. A pajzs felső részén egy koronás, nyílt sisak foglal helyet, ezen leveles korona, melyen ismét a pajzsbeli kép: a balfelőlről nyílvesszővvel átütött nyakú, nagyobb méretű hattyú áll, két oldalán a nagyméretű M és D betűkkel, melyek Daniel Mihályra utalnak. A címerpajzs körül dúsan faragott takarók jelennek meg. A fülkének a timpanon alatti részét a család jelmondata és a készítés éve tölti ki:
DEUS PROVIDEBIT
ANNO 1669
 
Az igényes kivitelezésű, merészen aláfaragott címermű készítőjének nevét nem ismerjük, valószínűleg brassói kőfaragóról van szó. A kőcímert a második világháború utolsó napjaiban báró Daniel Ferenc Vargyasra vitette, később a kommunista időkben a székelykeresztúri múzeum kőtárába szállították, innen az 1980-as években került vissza eredeti helyére.

 

 

 

 

 

Az olaszteleki udvarház nyugati oromzatán látható faragott címer időrendi sorrendben az első a kevés 19. századból fennmaradt címeres emlékek közül. A téglalap alakú terrakotta lap, mely az oromfalon lévő, vakolatból kialakított kör alakú mezőbe van helyezve 1884-ben készült. A pajzs alján látható halmon áll a jobb felé forduló, baloldalról átnyilazott nyakú hattyú, a pajzson koronás nyílt sisak fekszik, a koronából pedig két kiterjesztett sasszárny emelkedik ki, a pajzs két oldalán dúsan kiképzett takarók omlanak le.

 

cimer4.jpg

in History Hits: 1958