Live

Az M1 élő adásban mutatja be a Daniel kastélyt.

Röviden beszélnek a kastély felújitásáról, valamint a 350 év kastélytörténelem cimü kiállitásról. 

Rácz Lilla megosztja a kastély felújitása és müködtetése során szerzett tapasztalatait és mesél arról, hogy a helyi közösséget miként szeretnék bevonni a kastély mindennapjaiba.

 

Megjelenés: M1, 2015.05.

Elérhető a következő linken: http://www.mediaklikk.hu/video/ma-delutan-2015-05-20-i-adas   

A Daniel Kastélyról szóló riport 1:08:30 – 1:15:40 tart.

 

 

Continue reading
in Live 1883

A jó ízlés érvényesüljön, ne a giccs (Műemlékvédelemről Olaszteleken)


 

Az olaszteleki Daniel-kastélyban tartott kastélytörténeti kiállítást, illetve vetítéssel egybekötött előadást az épített örökséget kiemelt témaként kezelő eseményként hirdették, ám annál többé, igazi műemlékvédelmi ötletbörzévé alakult. A felszólalók – köztük városi főépítész, dizájner és polgármester – szerint egyrészt az esetenként több száz esztendős épületek tulajdonosait kell ráébreszteni, milyen érték birtokában vannak, másrészt tenni kell azért, hogy az önkormányzatok törvényes keretet és pénzt biztosíthassanak a műemlékek megőrzésére.
 
Az 1680, avagy 3 évszázadnyi illusztrált kastélytörténelem című kiállítást annak összeállítója, Fehér János művészettörténész nyitotta meg. Mint mondotta, a modern technika segítségével tablókra nyomtatott kiállítási anyag többéves kutatómunka eredményét mutatja be dióhéjban, de a szemlélődők így is fogalmat alkothatnak arról, kik is voltak a vargyasi Danielek, akik a XVII. század derekán nekifogtak Olasz­teleken építkezni, majd évszázadokon át nemcsak Erdővidék, de a tágabb értelemben vett környék meghatározó alakjaivá váltak.
Az illusztrációkat készítő székelyudvarhelyi Gyöngyössy János magát annak a „köztes valakinek” mondotta, aki Fehér János aránylag száraz adatait hat hét munkája révén élvezhetővé tette. Az est háziasszonya, Rácz Lilla köszönetet mondott Gyöngyössynek a jól sikerült rajzokért, a résztvevőket pedig biztosította, az elkövetkezőkben újabb kiállítások helyszíne lesz Olasztelek. Ezekkel, illetve az 1680.ro címen indított blogjukkal a kastélyszállót és Erdővidéket kívánják népszerűsíteni.
Fehér János Erdővidék épített öröksége című előadása kezdetén hangsúlyozta: nem műemlékvédő, ám művészettörténészként, kutatóként olyan munkát végez, amely által megismeri a vizsgált épületek sorsát, üzenetét. Napjainkban jó és rossz hírrel is találkozhatnak az épített örökségünk iránt érdeklődők: az elpusztult árkádos ház veszteséget jelent a nagybaconi faluképnek, ám nyereségként könyvelhető el az eseménynek otthont biztosító Daniel-kastély felújítása, s az, hogy hamarosan a miklósvári Kálnoky-kastély is régi pompájában tündökölhet. A sok pontatlanságot is tartalmazó műemlékvédelmi listán ötvenegy különböző besorolású erdővidéki épület szerepel, szembeötlő, hogy az amúgy védettséget élvező vargyasi Daniel-kastély nincs rajta, ezzel szemben a sosem létezett régi román templom igen, de nem jegyeznek – mert nincsenek annak nyilvánítva! – jelentős építészeti értékekkel és történelmi múlttal rendelkező magyar egyházi ingatlanokat sem. Fehér János szerint a műemlékvédelmi lista legnagyobb hiányossága, hogy az épületeket nem védi meg az enyészettől. Ezt tükrözi az árkádos ház sorsa, de a vargyasi Imecs-udvarházé is, amelynek egyik részét, a csűrt következmények nélkül bonthatta le a tulajdonos. A felújítások sem minden esetben szerencsések – mondotta. Nagyajtán a Donáth-kúriát olyan cserepekkel és ablakokkal látták el, amelyek nem illenek hozzá, Erdőfülében az 1713-ban fából készült, faragott feliratos szemöldökkel rendelkező Boda-kúriát pedig betonkoszorúval vették körül.
A hallgatóságból elsőként Var­gyas polgármestere, Ilkei Ferenc szó­lalt fel, s fejezte ki sajnálatát, hogy a törvény az önkormányzatoknak csak jelképes segítségnyújtásra – az ingatlanadó elengedésére – ad lehetőséget: esetenként jelentősebb támogatásra is készek lennének, hogy megmaradjanak jellegzetes épületeik.
Fehér János szerint kevés, hogy a műemlékvédelmi védettség csak egy-egy épületre szól, az önkormányzatok hatáskörét kellene megerősíteni, hogy a falukép megőrzése érdekében megakadályozhassák az oda nem illő házak építését, illetve a régiek „modern” felújítását, rikító színekre mázolását. Rácz Lilla egyetértett Fehér Já­nossal: habár a régiót úgy reklámozzák, mint érintetlen vidék, mégis meglehetősen gyakran kell magyarázkodniuk vendégeiknek az igénytelenül felújított, netán új építésű, de tájidegen házak miatt.
Sepsiszentgyörgy főépítésze, Bir­talan Csilla úgy vélte, a törvényi védettség kevés, hiszen a rendelkező jogszabályok tele vannak kiskapukkal, s ezt ki is használják ügyvédeik segítségével az ingatlanok védettségét korlátozásként értelmező tulajdonosok. A helyi közösségek erejét kellene növelni, hogy ne érvényesülhessen a rossz ízlés, illetve az ügyvédek játszmája, és akár a szomszédoknak is beleszólási jogot kellene adni, hiszen őket is érinti, mi készül közvetlen közelükben. Damokos Csaba az önkormányzatoknak pályázati alap létrehozását javasolta. Érvelése szerint komolyabb támogatás ellenében valószínűleg a tulajdonosok is beleegyeznének, hogy ne feltétlenül az ő ízlésviláguk érvényesüljön a felújítások során.
Végszóként elhangzott: a cél, hogy a tulajdonosok, a helyi önkormányzatok és a műemlékvédelmi hivatal ne ellenségként, hanem partnerként tekintsen egymásra.
 
Megjelent: Háromszék, 2015.05.22
Continue reading
in Live 1866

Egy év leforgása alatt közel 55 000 eurót fognak kulturális és műemlékvédelmi célokra fordítani az olaszteleki Daniel kastélyban. A Daniel Kastély Egyesület Living Castle elnevezésű programsorozata elnyerte az Izland, Lichtenstein és Norvégia által létrehozott alap támogatását, ami által egy éven keresztül pezsgő kulturális élet költözik a kastély több száz éves falai közé.A programsorozat jövő év márciusáig tart, művészeti alkotótáborokat, kiállításokat és műemlékvédelmi konferenciákat foglal magába. A szervezett események mellett a projekt fontos részét képezi a kastély 17. századi falfestményeinek kutatása és dokumentálása. A nemrégiben felújított falfestmények 1680-ban készültek secco technikával, és a Daniel család politikai és szociális emelkedésének főbb mozzanatait ábrázolják. A művészettörténészek szerint Erdélyszerte egyedi értékű falfestményanyaggal állunk szemben, mivel ebből a korból hasonló, világi tematikájú ábrázolások nemigen maradtak ránk. A Living Castle nevet viselő programunk keretében a falfestmények jelentésének részletes megfejtését és dokumentálását tűztük ki célul, mivel egyeőre csak egyetlen falfestményrészlet jelentését ismerjük, amely az erdélyi fejedelemség adójának beszolgáltatását ábrázolja a török portának, amely alkalommal maga I. Daniel Mihály volt a főkövet. Ezenkívül a kastélyban fellelhető másik kilenc jelenet, köztük egy lakodalmi ábrázolás, illetve egy vélhetően Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is ábrázoló jelenet, de ezek pontos jelentése egyelőre még ismeretlen. A terv keretén belül létrehoztuk az 1680.ro márkanevet is, amely a projekt vizuális identitását képezi majd, a különböző promóciós felületeken (weben, a főútvonalak mentén elhelyezett óriáshirdetőkön, illetve a nyomtatott szóróanyagokon). Az 1680 felirat az egyik fő építkezési időszak, ezen belül a falfestmények elkészülésének idejét jelzi a kastély falain, és egyedisége, a kastélyhoz való szerves kötődése, illetve vizuális ereje miatt választottuk a projekt vizuális identitásának hordozójaként, ugyanakkor frappáns, szemléletes módon fejezi ki a projekt központi gondolatát, azt hogy közel 350 év elteltével élettel telítődnek az ódon falak. 

A projekt keretében elsőként egy kiállítás megnyitó lesz 1680, avagy 350 évnyi illusztrált kastélytörténelem címmel. A kiállítás anyagát Fehér János művészettörténész állította össze, Gyöngyössy János illusztrálta. Az olaszteleki Daniel kastély a nemzeti műemléklistán A-kategóriával jegyzett műemlék. A 17. század közepe táján építtette a vargyasi Daniel család késő reneszánsz stílusban. A nemrég felújított kastély értékes művészettörténeti emlékeket őriz, mint például a Daniel család 1669-ben faragott kőcímere, amelyet a szakma Erdély-szerte a legszínvonalasabbak közt emleget, vagy az 1680-ban készült családi gesta jellegű falfestmények. A kastélyt 2009 és 2014 között teljes körűen felújították, jelenleg kastélyszállóként működik (www.danielcastle.ro). A Daniel Kastély Egyesület 2009-ben alakult, célja az olaszteleki Daniel Kastély megóvása, kulturális és turisztikai körforgásba való bekapcsolása.

 

Megjelent: Erdővidéki Hírlap, 2015.05.21

Continue reading
in Live 1921

Turismul rural poate deveni o afacere profitabilă. Au demonstrat-o doi soţi, care au avut curajul să investească într-un castel abandonat din judeţul Covasna. S-a adeverit că nu au dat greş, dovadă numărul mare de turişti care i-au vizitat încă din primul an de la deschidere. Nu le-a fost uşor, dar s-au descurcat în primul rând cu ajutorul fondurilor europene.

La 60 de kilometri de Braşov se află Tălişoara, un sat tipic unguresc. O clădire impunătoare atrage imediat privirile trecătorilor. Este Castelul grofului Daniel Mihaly, construit la începutul anilor 1600. A fost moştenit de urmaşii nobilului, însă în anii 1940 proprietarii au fost nevoiţi să vândă tot şi să fugă în străinătate. O familie din sat a cumpărat castelul, dar cu timpul l-a abandonat.

Aşa, în paragină, l-au găsit şi soţii Attila şi Lilla Racz. Cei doi au mizat pe turismul rural şi au cumpărat castelul cu aproape 100.000 de euro. Nu au dat greş. Numai anul trecut, aproape 2.000 de vizitatori le-au trecut pragul.

„Imobilul l-am cumpărat din fonduri proprii, iar pentru renovare am câştigat un fond european, un fond rural, de dezvoltare rurală de 200.000 de euro”, spune Attila Racz, proprietarul castelului.

Cei doi soți au văzut în castel o oportunitate de a face un alt tip de turism. L-au reabilitat, astfel încât să nu se piardă nimic din autenticitatea lui.

De cinci ani a fost nevoie ca vechiul castel să revină la viaţă. Drumul nu a fost deloc uşor.

„Nu există sprijin financiar de la statul român. Sunt nişte proiecte micuţe. De exemplu, obţinem finanţări pentru nişte evenimente, dar acestea sunt sume chiar modice. În schimb, sunt fondurile norvegiene pe care le accesăm a doua oară, deja derulăm anul acesta al doilea proiect norvegian”, adaugă Attila Racz.

Este vorba de 55.000 de euro, bani pe care îi folosesc pentru organizarea de evenimente culturale, cum ar fi tabere de pictură, fotografie sau expoziţii.

În judeţul Covasna sunt peste 20 de conace reabilitate. Trei sferturi dintre ele sunt deja în circuitul turistic. Nu este singura zonă din mediul rural care atrage turişti.

Anul trecut, la sate, numărul locurilor de cazare s-a dublat faţă de 2013. Potrivit Asociaţiei Naţionale de Turism Rural în mai 2014 existau în România 6.000 de pensiuni autorizate în aproape toate regiunile ţării. Cei mai mulţi dintre turişti merg în zone precum Bran-Moieciu-Fundata din judeţul Braşov, Rucăr-Dâmbovicioara din judeţul Argeş, Mărginimea Sibiului din judeţul Sibiu, Botiza şi Sighetu Marmaţiei din Maramureş, Vatra Dornei din Suceava, Băile Balvanyos din judeţul Covasna, dar şi Durău din judeţul Neamţ, Lepşa din Vrancea, Sărata Monteoru din Buzău şi staţiunile de pe Valea Prahovei. 

Difuzat pe digi24

Accesati : http://www.digi24.ro/Stiri/Digi24/Timp+liber/Vacante/ROMANIA+MEA+Doi+tineri+au+reabilitat+un+castel+construit+pe+la+1

 

 

 

 

Continue reading
in Live 2388

Miercuri, 20 Mai de la ora 18.30 vă invităm la deschiderea expoziției permanente intitulată "1680.ro, sau 350 de ani de istorie ilustrată". 

Materialul expoziției a fost întocmit de istoricul de artă Fehér János, și ilustrat de Gyöngyössy János.

Expoziția va fi deschisă de Fehér János.

Expoziția constituie primul eveniment din cadrul proiectului Living Castle, finanțat printr-un grant oferit de Islanda, Liechtenstein și Norvegia

Continue reading
in Live 2055